A magyarellenes Simion fölényesen nyert – a második fordulóra ráadásul a könnyebb ellenfelet kapta

Áll a bál Romániában: máris feszültség alakult ki a két legnagyobb koalíciós párton belül.

Szerinte „az erdélyi, székelyföldi kultúra egyik központja” csaknem 100 százalékos magyarságából 29 százaléknyian a magyarellenes jelöltre szavaztak, mire követői körében beindult a gyűlöletcunami. Csakhogy ez nem igaz.
„Arra kérek mindenkit, nézze meg a választási térképet, keresse meg a körzetet, ahol él Romániában, vagy ahonnan elszármazott. Látni fogjátok, hogy még az elsöprő többségű magyar körzetekben is milyen nagy arányú a Simion győzelme.” – írja a román elnökválasztás kapcsán Parászka Boróka Marosvásárhelyen működő újságíró Facebook-posztjában.
Majd azt is állítja, hogy „van olyan kiemelten fontos székelyföldi település, amelyet szinte kötelező jelleggel látogat mindenki, aki Erdélybe jár,
az erdélyi, székelyföldi kultúra egyik központja, 97 százalék a magyarok aránya és 29 százalék a Simiont választók aránya”.
Ezt a települést, noha az előbb éppen ő biztatott a választási térkép böngészésére, természetesen nem jelöli meg – akár az ellenőrizhetőség elkerülése miatt, akár azért, amivel indokolja, mondván „nem akar kipellengérezni senkit”.
De szerinte
„ez is benne van abban, hogy a román, magyarellenes szélsőjobb ekkora, történelmi győzelmet ért el”.
Vagyis: a székelyek is tehetnek arról, hogy az úzvölgyi temetőt feldúló George Simion nyerte az elnökválasztás első fordulóját.
Ezt is ajánljuk a témában
Áll a bál Romániában: máris feszültség alakult ki a két legnagyobb koalíciós párton belül.
Majd némi összefogásos-tiszteletmegadós, katasztrófaelkerülős hezitálás után rámutat arra, aki szerinte még felelős mindezért: természetesen a magyar kormány.
Szerinte ugyanis mindez a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos kommunikációja miatt történt, és „ha lenne a magyar kormányban csöpnyi, szemernyi könyörület, most leállna az Ukrajna és ukrán ellenes kampánnyal”. Ámde szerinte nincsen. „nem bízom a magyar kormány könyörületében. Nem bízom a magyar kormány nemzeti felelősségérzetében”.
A poszt alatt hosszasan sorjáznak a kommentek a tanulsággal: részint a magyar kormányt gyalázó kommentek („Mocsok Orbán. Ez a NER olyan mint a rák”) simulnak össze nagy egyetértésben az erdélyi magyar szavazókat gyalázókkal („az erdélyi magyarok szellemi képességeit (is) annyira leépítette az orbánista propaganda”), illetve a kettőt ötvözőkkel „örvendjetek! Ti ugyanezt kívántátok nekünk a kilóra megvett szavazataitokkal. Most saját, húsba vágó érzés mindaz, amit mi honi magyarok a megvett szavazataitok miatt megélünk. Megsúgom, nincs összetartás nincs menekvés. A pusztulás ott leng a fejetek felett! Eladtátok a hazátokat fityingekért meg a mi jövőnket is.”.
A poszt Parászka 26 ezres követőtábora számára megképezte azt a buborékot, amelyben tehát George Simion győzelméért közvetetten a magyar kormány politikája, közvetlenül pedig a rászavazó székelyek sokasága is felelős.
Azt a részt nem teszi hozzá, hogy a magyar kormány mindvégig és mindig azt kommunikálta: azt támogatja, akit a legerősebb magyar párt, az RMDSZ támogat, és az a kormánypártok közös jelöltje, Crin Antonescu volt. Azt sem, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek párcsaládjától azért is maradt távol a nagyobbik magyar kormánypárt, mert soraiba felvették Simionék pártját, az AUR-t.
Ezt is ajánljuk a témában
Az erdélyi magyaroknak nemcsak ellenfél, hanem ellenség is az AUR, ezt a kampány során is bizonyították Simionék.
De ami ennél is nagyobb probléma, hogy amit ír a Simionra szavazó székely tömegekről, az tényszerűen nem igaz.
Ugyanis valamivel később egy kommentelő felszólítására kiírta azt is, hogy melyik volt az a székelyföldi szimbolikus jelentőségű település, ahol 29 százalékot kapott Simion.
Ez pedig nem más, mint az elsősorban fazekasságáról ismert Hargita megyei Korond.
Parászka szerint itt
A gond csak az, hogyha az ember valóban megnézi a választási térképet, nyoma sincs az állítólagos székely Simion-szavazóknak.
Egészen konkrétan Korondon a valódi számok így néznek ki:
(továbbá: Dan: 2,64 százalék, Ponta 1,96, Lasconi 1,19).
Továbbontva az egyes szavazókörökre sem áll meg a dolog, ha esetleg arra hivatkozna bárki, hogy de legalább a település valamely részére igaz lenne.
Simion 90 darab szavazatot kapott az egész község mintegy kétezer voksolójától, és a hat szavazókörből egyben szerzett hat százalékot, ami konkrétan hét darab szavazat a leadott 96-ból.
Egyébként Hargita megyében a PSD-PNL-RMDSZ-jelölt, a nem túl karakteres Crin Antonescura fegyelmezetten leszavazott 74,6 százalék, Simion 8,96 százalékot kapott, szorosan mögötte Nicusor Dan bukaresti főpolgármester 7,92-vel. Hargita megye lakosságának 85 százaléka magyar, de egy részük, főként a városlakók közül közismerten Dant preferálja.
Kovásznában összetettebb volt a kép, itt 61,87 százalékot kapott Antonescu, és 16,16-ot Simion; Dan 10,74-et. A városlakók itt is inkább Dan-pártiak; a magyarok aránya 73,7 százalék.
Ha Parászka javaslata alapján a választási térképet böngésszük, az is kiderül, hogy mindkét székely megyében (plusz Maros magyar lakta részei) kirajzolódik a magyarlakta területek körvonala, ahol Simion tudott győzni, az nagyjából a Maroshévíz környéki tömbrománság és a románlakta nagyvárosok alvófaluiként működő peremfalvak. Biztos volt olyan magyar ember is, aki dacból vagy más okból leszavazott Simionra – de számuk, arányuk az első fordulóban elenyésző.
Vagyis az ebből levont bűnbakképző következtetés is hamis.
Parászka újságírói munkájával kapcsolatban nem először merül fel etikai ügy, ahogy ő volt az, aki rejtélyes módon kidobott szavazólapokat talált pont a szomszédjában, amelyekre hivatkozva meg akarták semmisíteni a romániai magyar levélszavazatokat, mondván, választási csalás történhetett a magyar kormánypártok javára.
Utóbb éppen a román ügyészség mutatott rá: az egész akció célja nem volt más, mint hogy valaki választási csalás látszatát akarta kelteni.
Ezt is ajánljuk a témában
Emlékezetes: március végén, a választások előtt pár nappal a baloldal a Fideszt vádolta csalással, és az összes külhoni levélszavazat megsemmisítését követelte.
Ezt is ajánljuk a témában
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szerint az újságíró a szakmai hitelessége is megkérdőjelezhető.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP